2009. december 8., kedd

a tág lelkiismeret jellemzõi

DSD Pilot vizsga vázlatát írom, jó 12 órája. Fél oldalnál tartok.
Méghogy én, következetlen?! Jóvanna, itt hallgatom a Blankától kapott zenét. Najó, éneklem is. És??? Méghogy nem gondolok a jövőre meg a következményeire - már előre készülök a 2011-es felvételimre, khikhérem magamnak...!
Térjünk vissza a nők helyzetére. Hm, inkább említsük meg a férfiakét is, hogy örüljön holnap a vizsgáztató hapsi. A Spielhózniban van is róla pár sor - meg még van benne 70 oldal amit halaszthatatlanul el kell olvasnom. Igen, kell. Mert kapcsolódik az aktuális lelkiállapotomhoz, azéééé. És az én kis lelkemnek szüksége van egy kis ápolásra. Jaj de nagyon sajnálom magam, én kis szegény melankolikus típus - apropó, Ole Hallesby könyvében van is ennek a jellemtípus hibáinak a orvoslására megoldás! Olvassuk el!... Aztán ha már itt van a kezemben, elolvasom a flegmatikus, a szangvinikus meg a kolerikus típus erényeinek és hibáinak összehasonlítását is. Aztán negyvenkettedszer is megnézem, hogy januárban lesz-e nyíltnap a bölcsészkaron. Meg még elolvasom a tesóm blogját is. Bizonyos értelemben mindenki a tesóm, szal találomra továbbkattintok és olvasok...
Jó, mosmá télleg kihúzom a netzsinórt. Ennél a pontnál tartottam kb 6 sornál. Az eddigi kínkeserves munkába és önsajnálatba belefáradva dobolok az íróasztalon. Aztán beugrik egy dallamrészlet. Még egybe is illik a groove-val. Nem telik el 5 perc és azon kapom magam hogy "full zenekarral" (könyök, csukló, csettintés, basszus, szólam) nyomom az asztallapon - bakker, ezt a dolgot nem lehet valahogy néha kihúzni a konnektorból?!... Holnap meg még matekdoga. Illetve már ma, egészpontosan 5 óra 45 perc múlva. Ötösre kéne írni, mert akkor összejön a 4,6 félévkor, vagyis ötös, ami beleszámít mittudoménhova, és ha nem lesz elég pontom, akkor megintcsak kint fogok állni az esőben egzisztenciátlanul, és akkor majd a magunkfajtákról fognak Pilotvázlatot írni az eljövendő generációk.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Oldd le sarudat a lábadról, mert szent föld az a hely, ahol állsz. (2Móz3,5b)